A Magyar Honv�ds�g t�rt�nete

A modern magyar hadsereg megalakul�sa a gyakorlatban 1848. m�jus v�g�re tehet�, amikor Batthy�ny Lajos minisztereln�k utas�t�s�ra felszereltek t�z regul�ris gyalogz�szl�aljat, n�vlegesen a Nemzeti �rsereg r�szek�nt – val�j�ban ezt a seregtestet a hivatalos iratokban is Honv�ds�gk�nt emlegett�k. A magyar �llam ellen ir�nyul� k�lf�ldi aggresszi� fenyeget�se �s bels� nemzetis�gi fegyveres mozgalmak vesz�lye miatt Kossuth Lajos k�r�s�re 1848. j�lius 11-�n, Pesten az orsz�ggy�l�s k�pvisel�i 200 ezer �joncot �s a 42 milli� forint azonnali hat�ly� hadihitelt szavaztak meg – hivatalosan is l�trehozva ezzel a nemzet regul�ris v�derej�t. Az er�lyes int�zked�sek nyom�n Magyarorsz�gnak 1848 legv�g�n m�r 110 ezer f�nyi serege �llt hadrendben, amely v�gigharcolta a szabads�gharcot. Az 1849. �vi orosz c�ri inv�zi� nyom�n az orsz�g k�zel 20 �vig tart� osztr�k katonai megsz�ll�s al� ker�lt, ez id� alatt nemzeti rendelkez�s� hadserege nem volt.

Az �n�ll� magyar hadsereg ism�telt fel�ll�t�s�ra 1868-ban, az Osztr�k–Magyar Monarchia megalakul�sa ut�n ker�lt sor. 1869-ben megkezd�d�tt az els� honv�dcsapatok fel�ll�t�sa. A sz�zadfordul� nem k�pez �les v�laszt�vonalat a honv�ds�g fejl�d�s�ben, de az 1900-as �vek els� �vtized�ben az �ltal�nos eur�pai fegyverkez�s hat�s�ra m�lyrehat� �s gyors hader�-fejleszt�si program indult be az Osztr�k–Magyar Monarchi�ban. A hader� els� vonal�t a cs�sz�ri �s kir�lyi k�z�s hadsereg �s haditenger�szet, m�sodik vonal�t a magyar kir�lyi honv�ds�g, illetve cs�sz�ri kir�lyi Landwehr alkotta. Az eur�pai nagyhatalmak felgyorsult �tem� fegyverkez�s�t szem el�tt tartva a hadvezet�s a k�z�s hadsereg t�z�rs�g�t �hajtotta fejleszteni, ami l�tsz�mn�vel�ssel j�rt egy�tt. Az I. vil�gh�bor�ban Magyarorsz�g t�bbsz�zezres ember�ldozatot szenvedett el, f�leg az orosz fronton �s az olaszorsz�gi Isonz�n�l. A volt Magyar Kir�lys�g ter�let�t a k�zt�rsas�gi korm�nynak nem siker�lt egyben tartania, mert a szomsz�dos orsz�gok ig�nyt tartottak a szlov�k, rom�n �s d�lszl�v nemzetis�gek �ltal lakott ter�letekre, �s az antant t�mogat�s�val katonai intervenci� indult meg az orsz�g feldarabol�s�ra. Az orsz�g jelent�s r�sze francia, rom�n �s szerb ellen�rz�s al� ker�lt. Ez a K�rolyi-korm�ny buk�s�hoz vezetett, �s 1919. m�rcius 21-�n az orsz�g m�g magyar k�zen maradt r�sz�ben a kommunist�k ragadt�k magukhoz puccsal a hatalmat.

A Magyar Tan�csk�zt�rsas�g l�trej�ttekor a k�lpolitikai helyzet m�g s�lyosabb volt, mint a polg�ri korm�nyzat idej�n. Az esem�nyek alakul�s�t jelent�sen befoly�solta a Vix-jegyz�k, mely 1919. m�rcius 20-�n ker�lt �tad�sra. Az orsz�g vezet�i �gy v�lt�k, hogy 3-4 h�nap alatt lehets�ges egy k�r�lbel�l 200 ezer f�s hadsereg l�trehoz�sa. 1919. m�rcius 25-�n jelent meg a V�r�s Hadsereg f�l�ll�t�s�r�l sz�l� rendelet.

A j�nius 4-�n Trianonban al��rt b�keszerz�d�s katonai rendelkez�sei alapvet�en biztos�tott�k a kisantant �llamok teljes katonai f�l�ny�t. Olyan hadsereg fenntart�s�t enged�lyezt�k Magyarorsz�gnak, mely nemcsak t�mad� hadm�veletekre alkalmatlan, de az orsz�g minim�lis v�delm�t sem k�pes ell�tni. Magyarorsz�g a ter�leti rev�zi� politik�j�t t�mogat� k�t orsz�ggal, el�sz�r a fasiszta Olaszorsz�ggal, majd a legfontosabb gazdas�gi partner n�ci N�metorsz�ggal kereste az egy�ttm�k�d�st. A Tengelyhatalmak sz�vets�gesek�nt 1941-ben Magyarorsz�g bel�pett a II. vil�gh�bor�ba. A gyeng�n felszerelt magyar csapatok hatalmas ember�ldozatot hoztak a keleti fronton, majd 1943 janu�rj�ban a 2. magyar hadsereg megsemmis�t� veres�get szenvedett a Don foly� partj�n.